A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Szabadkai Szerb Ortodox Egyházközség papjai ma gyászmisét szolgáltattak a sétaerdei pravoszláv temetőben, amelyen megemlékeztek Jovan Dimitrijević ügyvédről, aki 1849-ben néhány hónapig töltötte be – első szerbként – Szabadka polgármesterének tisztségét. A történelmi májusi közgyűlésre 1848. május 15-én került sor Karlócán, amelyen Jovan Dimitrijević és Svetozar Milutinović fiatal jogászok, a szabadkai szerbség képviselőiként adták le voksukat a Szerb Vajdaság megalapítására. Jovan Dimitrijević sírjának megkoszorúzásával Stevan Bakić, Szabadka polgármestere is lerótta kegyeletét elődjének emléke előtt.
Bakić polgármester alkalmi beszédében elmondta, ma arra az emberre emlékezünk, aki a szerb nép kemény küzdelme után, hogy megvédje hitét, identitását és szabadságát, 1849 augusztusában lehetőséget kapott arra, hogy első szerbként töltse be Szabadka polgármesterének tisztségét.
„A politikai körülmények határozták meg, hogy szolgálata csak néhány hónapig tartott, de kinevezésének szimbolikus jelentősége volt minden utána következő közéleti személyiség számára, akiket a szerb nép nevelt ki városunkban” – mondta Bakić polgármester.
Elmondta, hogy Jovan Dimitrijević a polgármesteri posztról való távozása után is tovább küzdött a szabadkai szerbek jogaiért, kulturális felemelkedéséért és haladásáért, így ő lett 1862-ben a Szerb Olvasókör egyik alapítója és első elnöke.
„Felesége, Milica is itt nyugszik, aki több mint húsz éven át volt az 1875-ben alapított Szerb Női Jótékonysági Egyesület elnöke, de a Dimitrijević család másik tagja, Jovan apja, Ilija pap közéleti hozzájárulása is jelentős, aki a sándori Szent Dömötör templom első plébánosa volt; majd Jovan fia, Bogdan, aki a városi képviselő-testület tagja, pénzügyi szakértő és az egyházközség alelnöke volt. A család 1881-ben épült háza ma is a szabadkai Korzó egyik legszebb palotája” – mondta Stevan Bakić.
Hozzátette, ma nem csak az az ember előtt tisztelgünk, aki rövid ideig polgármesterként szolgálta Szabadkát.
„Nagyra értékeljük személyes és családi hozzájárulását is a szerb identitáshoz és kultúrához városunkban, hiszen nélkülük Szabadka nem lenne az, ami – a különböző nemzeti kultúrák találkozásának és szabad fejlődésének helye” – hangsúlyozta ki Bakić polgármester.
Emlékeztetett arra, hogy a Szerb Olvasókör, amelynek létrejöttéhez és megszervezéséhez Jovan Dimitrijević ilyen mértékben hozzájárult, nagyon megszenvedte a második világháborút, amikor a megszállók elpusztították a könyvállomány legnagyobb részét, de működését továbbra is folytatta, egészen 1959-ig, amikor kényszerrel beszüntették.
„Azóta szégyenteljes feledésbe merült, úgy mint első elnökének és Szabadka első szerb polgármesterének neve is, aki előtt a város hivatalosan soha nem rótta le tiszteletét. A májusi közgyűlés évfordulójának napján, amelyen részt vett, kijavítjuk ezt a hatalmas igazságtalanságot, és hivatalosan is megkoszorúzzuk a sírt, amely néhány hónappal ezelőtt még nagyon rossz állapotban volt. Az Arsenije Čarnojević Egyesület kezdeményezésére és a Szerb Ortodox Egyházközség közreműködésével az emlékmű helyreállítását a Temetkezési Közvállalat és a Köztisztasági és parkosítási Kommunális Közvállalat végezte el – mondta Bakić polgármester.
Ezzel Szabadka Város Önkormányzata lerója tiszteletét Dimitrijević egykori polgármester előtt, és támogatja mindazok szándékát, akik azt szeretnék, hogy a híres szabadkaiak nyughelye megmaradjon, és az „új erők bölcsőjévé” váljon, városunk jövője érdekében.
„Jobb holnapért, amely tudja, kinek lehet hálás minden jóért és nemesért, ami tegnap, öt vagy 175 évvel ezelőtt történt. Az örök világosság fényeskedjék Dimitrijević Jovannak, Ilijának, Milicának és Bogdannak” – mondta Stevan Bakić, Szabadka polgármestere.
A sír megkoszorúzásával Slobodan Milošev, az Arsenije Čarnojević Szabadkai Szerb Egyesület Igazgatótanácsának elnöke is tisztelegett Jovan Dimitrijević emléke előtt.
